Az ember rengetegszer esik bele abba a hibába, hogy van nem elég elővigyázatos, és úgy gondolja, hogy vele tényleg nem történhet semmi baj, a rémtörténetek, amiket az emberektől hall őt bizonyára el fogják messzire kerülni, vagy folyamatosan azon dolgozik és gondolkodik, hogy milyen probléma érheti, hogy hogyan tudná megelőzni vagy kikerülni a bajt. Azt gondolom egyik sem jó, egy arany közép utat kellene választani mindenkinek, amivel nem vonzza be egyrészt a bajt és a problémát, másrészt pedig védve van egy bizonyos szinten, ha bármi történik is vele, ami nem várt esemény vagy problémaként lép fel az életében.

Én például az ipad készülékemmel kapcsolatban tanultam meg nagyon a leckét. Mert hogy nekem nagyon sokáig nem volt rajta tok, mert egyszerűen nem tetszett egyik sem amit a boltban tudtam volna venni rá, úgy éreztem hogy elveszi a gép kifinomult és szép kialakítását, másrészt pedig nem tetszett tényleg egyik sem. Sem a színe, sem a mintája. Nem is vettem tehát a gépemre. Mindaddig nem is gondolkodtam azon, hogy ez nagy hiba lenne, míg össze nem tört a kijelzője, mert egy szerencsétlen mozdulattal leejtettem sajnos a kezemből a gépet.

Ekkor persze megcsináltattam a gépet és azonnal azon kezdtem el pörögni, hogy mindegy már hogy milyet, de valamilyen tokot szerezni tudjak a készülékemre. Az egyik barátnőm ajánlott is hozzá egy jó oldalt, ahol ipad tokok hihetetlen kínálatát találtam, és mennyire örültem volna, ha ezt nem most adja oda nekem, hanem mondjuk két hónapja, mert akkor biztosan nem tört volna össze a kijelzőm. Persze hogy rendeltem, kettőt is, mert nem tudtam választani. Most már tehát védve van a gépem és meg is tanultam a leckét, hogy az arany közép út mindig a legjobb.